CO2=P x S x E x C

P x S x E x C = CO2 (széndioxid-kibocsátás)

Az alábbi egyenlet összefoglalja az energiagazdálkodással kapcsolatos széndioxid-kibocsátás mutatóit, és a lényegre világít rá. Az éghajlatvédelmi megállapodások, a megfizethetőbb villanyautók, és napelemek ellenére a környezetvédelmi fokozatosság némileg értelmetlen.

Az egyenletben P = népesség; S = az emberek által igénybe vett szolgáltatások; E = a szolgáltatások működtetéséhez szükséges energia; C pedig az energia által termelt szén-dioxid.

A széndioxid-kibocsátás mutatói között a népesség egyáltalán nem természetes módon egyre nagyobb tendenciát mutat, ahogyan az emberek által igényelt szolgáltatások is különösen a fejlődő világban, ahol az autók, a légkondicionálás és más modern alapfelszereltségek terén még alig karcolják a felszínt.

A világ jelenlegi népessége:
A világ népessége 1970-ben: 3 645 585 491

 

Ez a két tényező elnyomja az energiahatékonyság terén elért haladást. Egyben rámutat arra, hogy miközben a tudósok a széndioxid-kibocsátás 80%-os csökkenését követelik 2050-ig (és teljes megszűnését 2100-ig) azért, hogy az éghajlatváltozás legdrámaibb hatásait kivédjük, mindeközben a népesség, és a szolgáltatások növekedése – még nagyobb hatékonyság mellett is – azt jelenti, hogy a kibocsátás ehelyett 50%-kal megugrik!

P x S x E x C = CO2 (széndioxid-kibocsátás)

Nézzük meg az egyenlet első két adatát még egyszer, az Emberek számosságát és az általuk igénybe vett Szolgáltatásokat: az ENSZ új jelentése szerint a világ jelenlegi 7,9 milliárdos népessége 2030-ra várhatóan eléri a 8,6 milliárdot, 2050-re a 9,8 milliárdot, 2100-ra pedig a 11,2 milliárdot. Ha összeadjuk a magasabb várható élettartamot, az életminőség javulását az olyan feltörekvő országokban, mint India, Kína, Brazília, akkor az energiaigény növekedése elkerülhetetlen. Más szóval, az emberek és a szolgáltatások számának növekedésével a CO2-kibocsátás növekedése várhatóan követni fogja ezt a folyamatot (forrás: ENSZ).

Matematikai alapismeret: A széndioxid-kibocsátás csak úgy érhető el nullára, ha az egyik inputot nullára csökkentjük. Mivel az energia minden szén-dioxid melléktermékének megszüntetése jobb, mint az emberiség teljes kipusztulása vagy a szolgáltatások kőkorszaki sorozata, ez az egyetlen út a népességrobbanás visszafordítása (humánus eszközökkel) mellett A felszín kapargatása egyszerűen nem fogja megoldani a problémát. Csak a már létszámában nem növekedő emberiség, korlátlan tiszta energiával való ellátását biztosító (a holdraszállással felérő) megoldás fogja megakadályozni, a környezeti (és így a gazdasági) katasztrófát.

“Ha a kibocsátás nem csökken nullára, akkor nem fogunk eljutni oda.” – nyilatkozta korábban Bill Gates.

Szükséges-e a népességrobbanás megállítása?

Azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk abban, hogy nem normális egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező bolygón naponta 200 ezer emberrel való növekedés, valamint az sem opció, hogy – a széndioxid képlet alapján – nulla embernek kellene élnie ahhoz, hogy az energiatermelésből származó CO2-kibocsátás nullára csökkenjen. Más szóval, ebben a forgatókönyvben és civilizációs környezetben csak az emberi faj kihalása után lennénk képesek nullára csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mégsincs ember ma, aki az emberiség kihalását tartja az egyetlen jövőképnek, vagyis saját megmentésünk érdekében szükséges erőfeszítéseket tennünk az alábbi nyolc ok miatt.

(1) A Földnek ugyan mindkettő forgatókönyv teher, de humanitárius szempontból óriási különbség, hogy 9 milliárd ember nyomorog összezsúfolva, vagy 3 milliárdan élnek kényelemben és egészségesebb lélekkel (pl. néha még érintetlen tájat is van esélyük látni).

(2) Az embereknek elegük van a zsúfoltságból! A saját fogyasztását általában senki nem akarja csökkenteni, de a kisebb családméret viszont már most százmilliók vágyálma. Sajnos, a tudományos családtervezés ma még mindig a gazdagok, a gazdag országok kiváltsága.

(3) A legköltséghatékonyabb CO2 kibocsátás csökkentés a népességkontroll! 1 tonna CO2-kibocsátás „megelőzése” sokkal kevesebbe kerül ma, mint zöldenergia-technológiák révén később. „A családtervezés nagyobb jótétemény, több embernek és kevesebb költséggel, mint bármely egyéb technológia, ami az emberiség rendelkezésére áll.” (James Grant, UNICEF[1])

(4) A CO2 kibocsátás csökkentés emberi jogi alapkérdés! Ha nem lenne ökológiai válság, meg túlnépesedés, akkor is alapvető emberi jog a családtervezés és alapvető joga a jövő generációknak, hogy önmagukért kívánt gyermekként foganjanak meg. A túlnépesedés megállításában és visszafordításában gyors eredményt lehetne elérni már pusztán a nők jogainak biztosításával (mindenhol, nem csak a fejlett országokban).

(5) A túlnépesedésnek óriási a tehetetlensége, fékútja csak évtizedekben mérhető. Katasztrófahelyzetekben radikálisan vissza lehet fogni a fogyasztást (egy bizonyos szintig), de a népességszámot nem lehet hirtelen csökkenteni (csak a járvány, éhínség, háború csökkenti, ami rossz megoldás, így érdemes megelőzni).

(6) A túlfogyasztást ill. a „rátukmáló” társadalmat is a népességrobbanás hajtja: egyre olcsóbb az ember, muszáj magát ill. akármit eladnia, rátukmálnia másokra. Az egyre kegyetlenebb globális munkaerőpiaci verseny növeli a kényszerű (az életminőséget nem javító, csupán a versenyben maradáshoz szükséges) fogyasztást (pl. ingázás), ezzel párhuzamosan a globális adózás csökkenti a szociális ellátásokat, a társadalmi újratermeléshez szükséges erőforrásokat (pl. alultápláltság, aluliskolázottság, silányabb egészségügyi ellátás színvonal).

(7) A népességnövekedés hátráltatja a technikai fejlődést is, mivel a népesség-növekmény ellátása miatt annyival kevesebb pénz/erőforrás jut a hatékony/környezetbarát technológiákra (beruházásokra).

(8) A Nobel-díjas Konrad Lorenz szerint az emberiség első számú halálos bűne a túlnépesedés, mert ez az agresszivitás növekedéséhez vezet, egyre nagyobb társadalmi zavart okoz és mindent megnehezít. Lehetetlen feladat a jóléti társadalmi szolgáltatásokat egy exponenciális ütemben növekvő népességgel a végtelenségig biztosítani, azonos szint fenntartása mellett. Amennyiben minden határ alá csökkennek az oktatásra, egészségügyre szánt források, egy pont alatt ez a helyzet törvényszerűen elégedetlenséghez, kultúrálatlansághoz vezet, amely általános társadalmi elégedetlenséget vált ki és az egyének ingerültek, agresszívek, antiszociálisak lesznek.

A megoldás az emberi jogi megközelítés, a családtervezés és jövő generációk emberi jogainak képviselete.

Szükséges-e a népességrobbanás megállítása?

Alapvető emberi jog a családtervezés (vö. Teheráni ENSZ konferencia, 1968).

Ebbe beletartozik a jog a

  • 1./a.) tudáshoz (nem csak a szexualitásról és fogamzásgátlásról, de a demográfiai és ökológiai helyzetről, globális és hosszútávú trendekről is, hiszen a nemzés évtizedekre szóló döntés)
  • b.) a családtervezési kompetenciára neveléshez és
  • c.) az eszközök elérhetőségéhez, hogy az emberek jólinformált döntéseket tudjanak hozni és meg tudják előzni az általuk szándéktalanul okozott foganásokat.

A pár szándéka nélkül létrejövő foganás gyakran hátrányos helyzetet teremt a pár, főleg a nő számára, valamint meglévő gyerekeik, és főleg a születendő gyermek számára.

2./
Mint minden jogot, a családtervezés alapvető jogát is csak úgy lehet gyakorolni, hogy ne sértse mások alapvető emberi jogait.
Ez esetben a pároknak figyelembe kell venniük, hogy a jövő nemzedékek minden tagjának joga, hogy
– kívánt,
– mégpedig önmagáért (s nem mások gazdasági, nemzeti, vallási, rokoni, párkapcsolati, pszichés stb. érdekei miatt) kívánt gyermekként foganjon meg,
– aki felnőve elmondhatja: szeretőbb szülőket, jobb kort s helyet nem is kívánhattam volna.
(Kívánt gyermek, kívánt szülő elv)

A gyermek alapvető jogainak és szükségleteinek chartája
(Collectif I.C.E.M.:Perepectives d’ education populaire Maspero. Paris. 1979. 63.65.p.)
így fogalmaz:

„1. Születés és fogantatás
– A gyermeknek joga van, hogy ne a véletlen gyümölcse legyen.
– A gyermeknek joga, hogy ne politikai célért, hanem önmagáért akarják.
– A gyermeknek joga, hogy nem csupán szülei érdekeiért, hanem önmagáért akarják.”

A világon elsőként Magyarországon országgyűlési biztosa van a jövő nemzedékeknek. A döntésekben figyelembe kell venni a még meg nem fogantak érdekeit.

Nem kérdezhetik a párok: akarunk-e gyereket. Csak azt kérdezhetik: igazán szeretne-e egy gyermek hozzánk és most megfoganni?

Az anyagi megfontolások pozitívak is lehetnek: az emberek sejtik, ösztönösen érzik a szűkebb és tágabb élőhelyük túltelítettségét, s meggondolják, hogy el tudnak-e tartani egy újabb gyermeket két évtizedig, s a Föld el tudja-e tartani 7-8 évtizedig.

3./
E két jogból következik a társadalmi kötelezettség a megfelelő képzésre és a családtervezési eszközök elérhetőségének (ingyenességének) biztosítására, stb.

Pl. a holland modellben nem tiltással és moralizálással, hanem neveléssel és ismeretterjesztéssel érik el, hogy az abortuszok és tinédzser terhességek száma az európai átlagnál sokkal kevesebb.

Ezek a jogok akkor is érvényesek, amikor nincs túlnépesedés és ökológiai válság!


[1] The Childhood Survival Revolution: How James P. Grant Convinced The World To Save Its Children (forbes.com)

A szolgáltatások totális leépítése a kevesebb széndioxid-kibocsátás érdekében?

A szolgáltatások totális leépítését a kevesebb áramfelhasználás, kevesebb kibocsájtás érdekében tennénk. Ebben az alternatív forgatókönyvben ez azt jelentené, hogy egyáltalán nem használunk energiát, nincsenek kibányászott új nyersanyagok, nem lennének közlekedési eszközök és minden élelmiszert annak nyers formájában fogyasztanánk el. A földeket kézi erővel művelnénk, semmilyen gép vagy szerszám nem állna rendelkezésre, csak a természetben található eszközök, botok, kőbalták, lovak, tehenek, éles pengeszerű kések. Mindezt a széndioxid-kibocsátás elkerülése, a szennyezések nullára csökkentése érdekében tennénk így.

Ebben a helyzetben még csak nem is a kőkorszakba mennénk vissza, mert akkoriban az emberek a tüzet főzésre és fűtésre használták, hanem a tűz felfedezése előtti őskorba kerülnénk. Ami mai tudatunkat ismerve nyilvánvalóan nonszensz.

Lehet a természeti erőforrásokkal, az ökológiai szolgáltatások igénybevételének mértékével is takarékoskodni, de ez a megoldás is csak a felszín kapargatását eredményezné, áttörést nem jelentene a széndioxid-mentes működési, a körkörös gazdálkodási cél elérése tekintetében. Vannak jelentős, érdemi megtakarítást eredményező potenciálok olyan szolgáltatások vonatkozásában, amelyek óriási energiafelhasználást és pazarlást jelentenek, emellett pedig jelentéktelen életminőségbeli javulást eredményeznek, viszonylag kis létszámú körben. Vagyis luxust képviselnek az emberiség teljes populációja szempontjából. Ilyenek például a luxus nyaralások, az elfekvő, a gazdaság működéséből teljesen kivont javak raktározása és soha fel nem használása, az ésszerűnél lényegesen több, többszörös anyag- és energiafelhasználással járó javak és szolgáltatások köre. Konkrét példaként említhetők a privát űrturizmus, a dubaji sípálya, a mérhetetlen és teljesen felesleges klímázás a nyári idényben, a tonnaszámra felhalmozott arany, a kincsek, a műtárgyak, bankbetétek.

A szolgáltatások totális leépítése?

Ez utóbbiakat mind fel lehetne használni zöldenergia beruházásokra, olyan körkörös gazdaságban kifejlesztésre kerülő technológiák rendszerbe állítására, amelyekkel átfogó és teljes áttörést okozó változásokat lehetne elérni a gazdálkodásból származó kibocsájtások drasztikus csökkentésében, megcélozva a zéró kibocsájtási célt. Itt kell megjegyezni, hogy ezek a technológiák szükségszerűen a természetből ellesett, a körforgás szabályait 100%-ban követő technikák és megoldások kell legyenek, amelyek nemcsak, hogy nem bocsájtanak ki szennyező anyagokat, de a rendszerben való működésüknek biztonságosnak, egészségesnek kell lenniük és amelyek a működésük során harmonikusan illeszkednek a természeti környezetbe. Ezzel biztosítva azt, hogy az ökológiai szolgáltatásokat igénybe vevő „emberi ipar” összhangban marad a természeti világgal, vagyis ott semmilyen zavart vagy olyan elváltozást nem okoz, amely hosszabb távon meghiúsíthatná a folyamatosan fenntartható működést. Ez maga a környezeti fenntarthatósági kritérium, kézzel foghatóan az a bizonyos 10 ezer éves[1] időtávlat, amely alatt az adott technológiai körciklus működése nem változtatja meg a bioszféra működését, az igénybe vett ökológiai szolgáltatások mértéke és jellege nem befolyásolja a természetes megújulási folyamatokat, amelyek összes egymásra épülő hatásával sem hangolják el a természet emberi léptékkel mért végtelenített fenntarthatóságát.

Tudományos realitását vizsgálva a szolgáltatásokból eredő fogyasztáscsökkentési forgatókönyv megvalósításának sajnos az emberi természetből fakadóan semmi esélye nincsen. Az emberek emlékeznek majd arra, hogyan éltek korábban és azt azonnal újból megteremtenék az adott technológiai és társadalmi keretek között, cseppet sem törődve az utódok érdekeivel, a klímával, a szennyezéssel, a jövő generációk életkörülményeinek a lerombolásával. Tehát a fogyasztások nem csökkenthetők nullára és így az ökológiai szolgáltatások sem. Itt tartunk most. Ez a megállapítás axiómának tekinthető és ezért ez nem szorul bizonyításra.


[1] www.sostaninabilty.com

Az energiahatékonyság maximalizálása?

Ez olyasmi, amit gyakran könnyedén, minden beruházás nélkül is megtehetünk! A legtökéletesebb zöld energia, az el nem fogyasztott energia![1] Ha igyekszünk a fogyasztásunkat optimalizálni, odafigyelünk arra, mire is használjuk a megtermelt energiát, azzal sok fosszilis energiahordozó elégetését tudjuk megspórolni. Az energiafelhasználás ilyen módon történő optimalizálásával az energia megtermelésekor óhatatlanul keletkező CO2-kibocsátást tudjuk csökkenteni.

Az energiahatékonyság maximalizálása?

Társadalmunk már jelentős kezdőlépéseket tett ezen a téren. A háztartási gépeket, az otthonainkat fogyasztási osztályokba soroljuk, az A+++.. sok pluszos minőséget keressük, és ezért nyilván tudunk is és érdemes is többet fizetni, hiszen ez örökös rezsimegtakarítást, folyamatos energiamegtakarítást hoz nekünk. Szeretjük, ha a közlekedési eszközeink is kevesebbet fogyasztanak és még szélesebb lehet a mosolyunk, azt is széndioxid-mentes energiatermelő technológiai lánccal teszik a közlekedési eszközeink. Az elektromos hajtások ebből a szempontból jelentős előnnyel rendelkeznek, hiszen amennyiben zöldárammal tudjuk a járműveinket tölteni, akkor szinte tökéletesen környezetbarát megoldást használhatunk. És ez valószínűleg jó érzéssel tölt el bennünket az eszközök használatakor, még akkor is, ha véletlenül padlógázzal haladunk a német autópályákon.

A széndioxid-kibocsátásban jelentős tétel az otthonaink fűtésére használt energia. A házak „fogyasztása” jelentős mértékben attól a szigetelési technológiától függ, amivel a házak falazatai, tetőszerkezetei készültek. Így ezek minősége döntő. Nemcsak maga a hőszigetelési képességek lényegesek, de a felhasznált anyagok minősége is fontos. Legyenek olyanok, amelyek illeszkednek az ökológiai rendszerekbe, lehetőleg természetes anyagok legyenek, vagy ha nem, akkor a használt anyagok legyenek valamilyen értékláncba illeszthetőek a használati élettartamuk lejárata után. Ma már a piacon elérhetőek az ökológiailag illeszkedő, nagyteljesítményű szigetelőanyagok. A fűtési megoldásoknál szintén fontos a tüzelőanyag lánc egészének a kibocsájtása. Valamint ne feledkezzünk meg magáról az építési technológiai folyamatokról sem, amelyeknek szintén illeszkedniük kell a körkörös anyagfolyamatokba és természetesen amennyire csak lehet, zéró karbon megoldásoknak szükséges lenniük.

Mára már nagyon sok olyan innováció létezik, amelyről még nem is tudunk, viszont folyamatosan megjelennek és használatukkal optimalizálhatjuk otthonunk, a közlekedésünk, a szabadidős tevékenységeink és munkánk energiahatékonyságát.

Ez a hatékonysági eszköz fontos társadalmunk energetikai kihívásainak kezelésében.


[1] Virtuális erőmű programok, Virtuális Erőmű (virtualiseromu.hu)    A Virtuális Erőműveké a jövő – CHIKANSPLANET (blog.hu)

Energiatermelés CO2 és más üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül?

Az energiatermelés és az energia okos felhasználása az emberiség túlélése szempontjából alapvető problémakör[1]. Sem az egyének, sem a társadalom egésze nem kíván lemondani azokról a technológiai vívmányokról, amelyek az ipari társadalom korai szakasza óta az emberek kényelmét szolgálják, a nagy volumenű termelést és kimagasló szolgáltatásokat biztosítják.

A fosszilis tüzelőanyagok a nap energiáját kumulálják. A fő „bajuk” az, hogy a megújuló energiaforrásokkal szemben ezek újratermelése évmilliók alatt történik, ezért a fosszilis tüzelőanyagokat “nem-megújulóknak” tekintjük. Tehát a megújuló energiaforrások nagy előnye a fosszilisokkal szemben, hogy folyamatosan rendelkezésre állnak és a használatuk során nem halmozódnak fel a légkörben az „elégetésük” során keletkező káros kibocsájtások, a szén-dioxid és egyéb szennyező anyagok.

Mindegyik megújuló energia fajta termelési és felhasználási folyamata egy zárt rendszeren belüli átalakulási folyamat, vagyis használatának ezek óriási előnye az, hogy nem változtatják meg a bioszféra rendszerek működését, a légkör összetételét, energia egyenlegét, csupán az energia lekötések egyes helyeken lévő aktuális állapotait, allokációját változtatják meg. Vagyis ezek a körfolyamatok, a belőlük kinyert zöldenergia fajták fenntarthatósági szempontból tökéletesek. Ez természetesen fontos kritérium, amely nagy lehetőségeket rejt magában a korábban megfogalmazott és elérendő ökológia kompatibilitás teljesítése szempontjából.

Az energiagazdálkodásban fontos a technológiai-ökológiai korlátok ismerete, a pazarlás mellőzése, a fogyasztás önkorlátozása ésszerű, átgondolt módon. Valószínűleg nem a fúziós reaktor fogja megadni az emberiség energiaéhségére adott választ, hanem a zöldenergia, a józan átgondoltság az energiatermelés, az -elosztás, valamint a fogyasztás terén, valamint egy bölcsen megalkotott, szimbiotikusan működő energiatudatos rendszer.

P x S x E x C = CO2 (széndioxid-kibocsátás)Solar Impulse 2 Flies For 62 Hours To California

Amikor energiatermelésről beszélünk, fontos szót emelni a közlekedésről is, vagyis az e-mobilitásról. Amíg egy szuperszónikus repülőgép néhány órát igényel a Föld nagyvárosainak eléréséhez, az elektromos energiával hajtott repülőgép most még hetek vagy hónapok alatt teszi meg ugyanezeket a távolságokat (Solar Impulse[2]). Nyilván nem ugyanazzal a kényelmi és szolgáltatási színvonallal. Egyfelől a fenntartható energia hozzáférése nagyságrendekkel nehezebb ügy a “hagyományos” fosszilis energiahordozókénál, valamint most még kevés is van belőlük és drágák is. Emiatt a fenntartható e-autózás, e-kerékpározás, e-hajózás és egyéb innovatív e-mobilitás formák elterjesztése késlekedik, azonban semmiképpen sem megállítható ezen rendszerek általános térnyerése.

Van tehát tennivaló bőven az energetika terén. De ha valakinek plusz energiára, e-motivációra lenne szüksége a “tudati transzformációhoz”, akkor jó hírünk van: Nincs más út. Az energiatermelés és -elosztás, a fenntartható közlekedés rendszerei integrált egységes fenntarthatósági rendszerekként kell működjenek együtt már a belátható közeli jövőben.


[1] www.sostainability.com | www.civilizacioff.hu
[2] Solar Impulse Foundation: Clean and profitable solutions for the environment

Ez a korábban már bemutatott egyenlet valódi pedagógiai eszköz, amely szemlélteti a társadalmunk energia- és éghajlati kihívásainak különböző módjait.

Dr. Szabó István
Rampasek, László A.